|
Egész biztos vagyok abban, hogy nincsen olyan varsói, aki ne tudná, hogy hol van városukban a Korchmalnej ulica 92. 1912 -42 között itt egy árvaház , a Dom Sierot működött Janusz Korczak .eredeti nevén Henryk Goldszmit vezetésével. Ma itt működik a nemzetközi Korczak Társaság , itt található a Korczakianum és 2.számú gyermekek háza. Az utca neve ma: Jaktorowska és a ház szám:6.
Természetesen nem véletlen, hogy itt találhatóak ezek a fontos intézmények, amelyek őrzői és terjesztői a korczaki pedagógiának és gyermek felfogásnak. A hely kötelez, de mire?Milyen élet folyt ebben az épületben, aminek az öröksége olyan erejű, hogy az utókor ilyen komolyan őrzi és, amely messze túl nő Lengyelország határain. Ne feledkezzünk meg a másik árvaházról sem, amely később épült. Ez volt a Nasz Dom.
1910-ben Lengyelországban a Zsidó Árvasegélyező Társaság elhatározta, hogy új árvaházat alapít. Ennek alapítását az is indokolta, hogy a korabeli árvaházakban szörnyű állapotok uralkodtak és talán ezen kívántak változtatni az alapítók. Dr Isaak Eliasberg,jó nevű orvos, a társaság titkára nem véletlenül Korczaknak javasolta ennek az új intézménynek a vezetését. Ő feladta orvosi praxisát és saját akaratából vállalkozik a feladatra, vagyis arra, hogy kialakítja , megszervezi a Dom Sierot zsidó árvaházat. 2 év alatt Korczak javaslatai és a kor egyik leghíresebb lengyel építészének, Henryk Sztyfelmann tervei alapján 1912-ben megnyílik egy kifejezetten gyerekek nevelésére megtervezett épületben, a Dom Sierot.
Korczak árvaházának koncepciója komoly tapasztalatok után alakult ki. Dolgozott nyári táborokban orvosként és nevelőként, dolgozott internátusban. Mindenütt tapasztalatokat szerzett a gyerekekről, az intézményekről és nem utolsó sorban önmagáról.
„Ismerd meg magadat, mielőtt hozzáfognál a gyermekek jogainak és kötelességeinek meghatározásához...”-írja .
Azt a tanácsot adja azoknak, akik gyerekekkel foglalkoznak, hogy ezt a munkát ne jótékonykodásból végezzék, hanem önmegvalósításuk részeként. Először önmagukat ismerjék meg. Mit jelent ez? Mérje fel képességeit, legyen önmaga és keresse a maga útját. Ha végigjárta ezt az utat, akkor kezdheti a gyermekek megismerését és nevelését. Nem követelni kell, hanem nagyon alaposan megismerni a gyerekeket és így lehet nevelni, képezni. Mindig azt kell szem előtt tartani, hogy milyen lehetőségek vannak a gyerekben. „Nem az a fontos, hogy minek kell lennie, hanem az, hogy mi lehet..”-írja Korczak
Ez az első alapvető elv annak elérésében, hogy a felnőtt a gyerekek között ne felügyelő, hanem nevelő lehessen. Korczak élesen szétválasztja a két fogalmat. A nevelőnek meg kell ismernie ahhoz
-2-
a gyerekeket, hogy jó nevelő legyen.
„Ha jó nevelő vagy, úgy a munkanapod tizenhat órás, szünet nélkül, ünnepek nélkül, a napod olyan munkákból áll, amelyek nem írhatók le, nem észlelhetők és ellenőrizhető;olyan szavakból, gondolatokból és érzésekből , amelyeknek ezer neve van..”-írja
Korczak szerint nem ismerik a nevelők, a felnőttek a gyerekeket, sőt előítéleteik vannak velük szemben. Kialakítanak egy számukra ideális gyermekképet és abba igyekeznek bepréselni minden gyereket.
„Megteremthetem az igazság, a rend,a szorgalom, a becsületesség és az őszinteség hagyományainak alapját, de egyik gyermeket sem alakíthatom mássá, mint ami.”
Árvaházban élni, ez egy meghatározott élethelyzet, amiben boldogulni kell. Korczak véleménye szerint, ebben kell őket segíteni és erre kell őket alkalmassá tenni. Nem arról van szó, hogy az árvaházi életre legyenek alkalmasak, hanem az életre. Képesek legyenek a kihívásokkal megküzdeni. Ahhoz, hogy ezt elérjék, szükséges a felnőttek támogatása. A felnőttek feladata ebben a folyamatban, hogy megértsék, támogassák a gyerekeket. Ez csak úgy lehetséges, ha a felnőttek képesek elfogadni a gyerekek különös világát.. Korczak szerint ennek a világnak a különösségét függetlenség,mobilitás,gyors állapotváltozások, nagy szabadság jelenti. A felnőtteknek ezeket a sajátosságokat tudomásul kell venni, empatikusnak kell lenniük és meg kell tanulniuk ezen szempontok alapján felfogni, szemlélni és értékelni a környezetet.
A gyereknek joga van ahhoz, hogy a saját világát figyelembe vegyék. Az I. világháború megszakítja Korczak munkásságát . A háború befejezése után visszatér Varsóba. Ez nem a háború előtti Lengyelország. 150 év után független Lengyelország születik.1921-re rendeződött a politikai helyzet az országban és így megteremtődtek a lehetőségek arra, hogy elkezdődjön az építkezés.
A háború egyik következménye volt az, hogy sokan elpusztultak és sok volt az árva gyerek.
Nagy szükség volt az árvaház működtetésére.
Az árvaházban a gyerekek és a felnőttek együttélésének új modelljét alakította ki. Az árvaháznak családi környezetet kellett biztosítani. Csak ilyen környezetben látta biztosítottnak azt, hogy az őszinteség,jól neveltség, szabadság, harmonikus szellemi, lelki erő, mint cél elérhető legyen neveltjeinél.
„Harmónia, szabad kibontakozás -ez a parancsolat”
Alapvető a korczaki felfogásban az, hogy a gyerekeknek joga van akarni, elvárni, érezni, nőni, kibontakozni. A nevelő ebben segítőtárs, nem hatalom és nem számon kérő intézmény és nem utolsó sorban nem felsőbbrendű lény. Szerénységre int minden felnőttet. Úgy véli, hogy a felnőttek kitalálták a „gyerekség uniformisát”- szavaival élve . Tulajdonképpen hálát várnak és még jól is érzik magukat ebben a helyzetben.”A felnőttek nem bölcsek. A felnőttek nem jók. A felnőttek
-3-
hazudnak.”
Korczak világosan látja, hogy abból a helyzetből kifolyólag, hogy a gyermek, gyermek sok hátrány éri, a felnőtt társadalom nem tekinti partnernek. Az természetes, hogy ellátják,de ez nem jelenti azt, hogy tisztelik is és az Embert látják benne. A gyerekeket partnerként be kell vonni a saját napi életük megszervezésébe. Meg kell kérdezni a gyerekeket arról, hogy számukra mi a jó, mi a rossz és mit hajlandók tenni azért, hogy a jó megvalósuljon és a rossz nem.
Ezek a legfontosabb korczaki alapelvek. Nem teremtett pedagógiai irányzatot, mindig megoldásokat keresett és sosem maradt eszköz nélkül. Fő elemei ars poétikájának: lendület, munka, önkéntesség, problémák felvállalása,lelkesedés, erkölcsi esztétizmus,tolerancia, gondolatok, öröm, szellemi szabadság, nyitottság .
Természetesen nem voltak számára mindig ideális körülmények arra, hogy elvei szerint cselekedjen. Egyetlen alapelvét egyetlen eszköz sem sérthette, ez a személyiség feltétlen tisztelete.
Ennek az elvnek a tiszteletben tartása rendkívül nehézzé tette Korczak munkáját.
Már a speciálisan megépített, korszerű épület is gondot okozott, mert a rossz, rendetlen körülmények közül érkező ,nem szocializált gyerekek nem értékelték, sőt ellenálltak. Tiltásokat hallottak, amelyek értelmét nem látták.
De milyen is volt ez a speciálisan kialakított épület?
Hotelszerű. A folyosók mindkét oldalán kis szobák ahova a gyerekek visszavonulhatnak és egyedül is maradhatnak. Van privát életük, amihez joguk van. Nagy tanuló és játéktermek és nyitott terek a közösségi tevékenységhez. Az intézet vezetőjének ne legyen elkülönített lakása, olyan elhelyezést kell számára biztosítani, hogy nevelővé váljon.
Korczak tudja, hogy a nevelők helyzete általában nehéz. Hangsúlyozza, hogy bízni kell a nevelőben . A nevelőnek jogokra van szüksége, mert egy árvaházban különösen nehéz a munkája. A jogai nevelési kérdésekre vonatkozzanak. Nevelési kérdésekben az ő szava döntsön. Felhívja a figyelmet arra, hogy az a nevelő, aki kénytelen rendezetlen és szegényes feltételek között dolgozni, ne próbáljon meg túlzott rendet biztosítani, mert ennek rengeteg nehézsége van.
„Arra a kérdésre, hogy ki tette ezt?- a rendszeresen ismétlődő választ kapod:”Nem tudjuk!”-Ki öntötte ki, törte el? Megmagyarázod, hogy semmi következménye nem lesz,kéred, hogy jelentkezzen a tettes. Csend-de nem félelemből,ez az összeesküvés hallgatása.
Előfordult, hogy beszéd közben elcsuklott a hangom, és tanácstalanságomban kicsordult a könnyem.” - emlékszik vissza a kezdetekre.
A beszédnek itt nincs sok értelme, abban kell bízni, hogy észrevétlenül kialakul a közösségi tudat és a gyerekek megértik, hogy a nevelő partner.
-4-
Ahhoz, hogy a közösségi tudat észrevétlenül kialakuljon tettekre is szükség van, illetve ötletekre, eszközökre. Ebben van a nevelő és a gyerekek feladata. Legyenek ötleteik, találjanak tárgyi és egyéb eszközöket annak érdekében, hogy kialakuljon a közösségi tudat, a közösség, amelynek gyerek, nevelő azonos jogú tagja.
Mik lehetnek ezek az eszközök?
A tábla
Kritériumok: jól látható helyen legyen, nem magasan, rajzszegeket kell használni.
Értelme: rákényszeríti a nevelőt arra, hogy mindent időben átgondoljon, a gyerekek is kifüggeszthetnek közleményt, kérést, véleményt, figyelmeztetést. A gyerekek egymásra való figyelését is segíti, hiszen az a gyerek, aki még nem tud olvasni , kérni fogja az idősebb segítségét azért, hogy információhoz jusson és elmondhassa véleményét. Természetesen a tudás szélestárházát is megnyithatja a tábla, hiszen olyan információkat is ki lehet ide rajzszegezni, amelyek a külvilágról szolnak.
A levélszekrény
Szerepe nagyon fontos az árvaház életében, mert írásban sok mindent sokkal könnyebb elmondani,mint szóban. Kérdések, kérések,panaszok, bocsánatkérések,vallomások, igen a gyerekeknek joguk van a szeméremre!A nevelőnek is kiváló lehetőség, hiszen visszavonultan van ideje átgondolni a beérkező leveleket és a legjobb megoldást megtalálni. Mire tanítja a gyerekeket a levélszekrény? Gondolkodni, indokolni, akarni, tudni, várni,a fontos és nem fontos dolgokat megkülönböztetni,elhatározni dolgokat. Persze nem szabad abszolutizálni a levélszekrényt . Nem válhat formálissá a gyerekkel való levelezés, a személyes beszélgetések elengedhetetlenek, de a levélszekrény könnyíti a nevelő életét. Korczak arra figyelmeztet, hogy ugyan vannak gyerekek, aki a személyes kontaktust erőltetik, bízva személyes varázsukban. Ők kényszeríteni akarnak és ez nem lehet az út.
A polc
A táblával szorosan összefügg a polc. Mi van a polcon?Kézikönyvek,szótárak,térképek,naptár,játékok, füzetek, amelyekbe a gyerekek írnak. Itt nem elsősorban leckefüzetekről van szó, hanem olyanokról, amelyekbe versek,találós kérdések,álmok.
Több füzet is lehet. Verekedések, viták számára, elkésőknek, elveszett tárgyaknak, és keletkezett károknak. De a naposok feljegyzései számára is lehet füzet. Itt találják meg a gyerekek a nevelő naplóját is, ez nem osztályozó napló, hanem a nevelő feljegyzéseit, élményeit(pozitiv-negatív),örömöt, csalódást tartalmazza. Korczak itt tartja az ellenőrző könyvet is, ami a félreértések
-5-
elkerülése végett nem az osztályzatokról szól, hanem arról, hogy ki mikor mehet ki a városba és mikor jön vissza és ebben van a leltár is.
A talált tárgyak szekrénye
A gyerekek rengeteg tárgyat őriznek, gyűjtenek . Mindegyiknek megvan a maga jelentősége és értéke. A gyerekeknek joguk van olyan tárgyakat őrizni, gyűjteni , amelyeknek a felnőtt szempontjából nincsen semmi értelme. Íme Korczak példái ilyen tárgyakra: kép, képeslap, zsineg, szög,rongydarab,üveggyöngy,bélyeg,madártoll,fenyőtoboz,gesztenye,szalag,színes üvegcserép,száraz levél,virág,papírfigura,villamosjegy, töredékes tárgyak,kis kagyló,csavar,drót, összetört baba szeme. Természetesen a tárgyak állandóan változnak. A nevelő nem dönthet ezeknek a tárgyaknak a sorsáról, még akkor sem, ha azok kilyukasztják a nadrág zsebét vagy tönkretesznek fiókot. A nevelőnek arra kell törekednie, hogy mindenkinek legyen valamije, ami kizárólag az övé és ennek biztonságos helyet kell biztosítani. Mit jelent ez a biztonság? Senki nem nyúl hozzá!
A nevelőnek kötelessége segíteni abban, hogy a gyerekek megtalálják sz elveszett dolgaikat.
Ebben van szerepe a talált tárgyak szekrényének. Korczak szerint ez a szekrény csakis üvegszekrény lehet és minden talált tárgynak ide kell kerülnie, akkor is ha az csak egy porszem.
Mielőtt az üvegszekrénybe kerül az elveszett tárgy, előtte egy ládába kell dobni és onnan az ügyeletes veszi ki és helyezi át a mindenki számára jól áttekinthető üvegszekrénybe.
A zsibárubolt, ami lehet egy szekrény is , azért fontos, mert itt hozzá lehet jutni naponta egyszer olyan tárgyakhoz, amelyek a gyerek napi életének elengedhetetlen része, eszköze. Például: toll,ceruza,füzet,tű, cérna,gomb, szappan. Számon tartják, hogy ki ,mit és hányszor vitt. Vannak olyan dolgok, amikért valamennyit fizetni kell. A zsibáru boltnak fontos pedagógiai funkciója is van, mert a gyereknek számon kell tartania azt, hogy mire van szüksége és azt mikor lehet megkapni.
A söprűakasztó
Alapvető funkcióval bíró tárgy, amit nem szabad titkolni és eldugni. Egyrészt a fizikai munka eszközei vannak itt: vödör, felmosó rongy,söprű, szemétlapát. A seprűakasztók a hálótermek főbejárati oldalán voltak. Két hálóterem volt az épületben ,a két teremnek 6 seprűje volt.
A söprűakasztó azt is kifejezte, hogy a naposság egy fontos intézmény és a jól végzett naposi munka mögött sok teendő van. A naposság munkaelosztást jelent, amiben mindenki részt vesz és felelősséget kap ezáltal. A gyerekek maguk választanak munkaterületet. Ez a választás általában megegyezés eredménye. A naposság megszervezése kapcsán a gyerekek megtanulják a megegyezés.
-6-
A kompromisszum teremtés és a felelősségvállalás mechanizmusát. A naposok minden nap írásban számot adnak munkájukról. A napos rendszer működtetésének fontos eleme, hogy az árvaház díjazza is a naposokat pénzbeni juttatással. Ezzel is a gyakorlati életre tanítható a gyerek, megtanulja, hogy az elvégzett munkáért munkadíj jár és ezzel is erősödik a függetlenség és a szabadság érzése benne. Egyúttal a tulajdon jó és rossz oldalait is megtapasztalja. Nagyon fontos gondolata ezzel kapcsolatban az is, hogy az árvaház nem kegyet gyakorol, hanem gondoskodik és ezért semmiféle hála nem jár neki.
Az árvaház működésének emberi összetevői is vannak a nevelőkön és a gyerekeken kívül. Korczak kialakította a védnökbizottságokat. Minden kisebb gyereknek volt egy nagyobb védnöke. Hires kötetében a „Hogyan szeressük a gyermeket” címűben a védnökök működését egy 9 éves és egy 12 éves gyerek levelezése kapcsán mutatja be. A védnők a 12 éves anyai, testvéri felelősséggel válaszol mindarra, amiről a 9 éves kisfiú ír neki. A boldogságról ír a kisfiú. Ennek részletei: mi akarok lenni,
miért akarok az lenni, melyik lányt szeretem az árvaházban, kit akarok feleségül venni, hova utazom, emlékeim a családomról, életprogramom, utazás, hazatérés, nősülés, de kit válasszak, több lehetőség van erre,de szégyellem az érzéseimet, ki mellé üljek az ebédnél, már 12 éves akarok lenni, mert akkor már elutazhatok, ekkor leszek boldog, félek, hogy lopni fogok, ezért az utazásra gondolok, mert így talán nem fogok lopni,van új barátom, aki megjavított, miért csak 2 hetente mehetek ki, szégyellem a nagymamám előtt, hogy nem mehetek ki hetente, iskolába járok, 35 népet ismerek, könyvem van az utazásról, egy dobozt szeretnék, sok dolgom van,levél, könyv, nincs barátom, mindent a füzetbe akarok írni és a dobozban tartani.
Hogyan reagál minderre a 12 éves védnők lány?
Nem annyira szeretnek a lányok, mert csirkefogó vagy,írjál nekem, írjál olvashatóbban,a lányok nem figyelnek rád, ne szégyelld magad,ülj a harmadik asztalhoz, a naplódat senkinek sem mutatom meg, helyes, hogy írtál nekem, majd beszélünk és tanácsot adok, ne sértődj meg azon, amit majd mondok,tudod, hogy miért nem szabad kimenned, majd enyhítést kérek, szerzek magamnak egy dobozt és neked adom, de mire kell.
A nagy lány kritikus, figyelembe vesz, mindent, amit a kisebbik mond , képviseli őt. Világos, hogy ők nem baráti kapcsolatban vannak, hanem a nagyobb gyerek felelősséggel gondoskodik a kisebbről. A védnök rendszerrel kialakul a gyerektársadalom hálózata. Ezt a hálózatot működtetni kell. Ennek egyik legfontosabb eszköze a gyűlés.
A gyűlés nem kizárólagos lehetősége annak, hogy a gyerekek megnyilatkozzanak, itt arra van lehetőség, hogy a gyerek megtanulja azt, hogy szabad és érdemes a véleményét becsületesen megmondani. Nincs rossz következménye, azaz harag, rosszallás. A többiek ebbe a nevelőket is beleértve megértik, nem nevetik ki. A gyűlések levezetését is meg kell tanulni a gyereknek. Nem
- 7 -
szabad kényszeríteni a gyerekeket arra, hogy részt vegyenek a gyűlésen.
Mi történik a rossz gyűlésen?
Panaszkodnak, jóra intik a gyerekeket, kikényszerítik az egyetértésüket, megrázó beszédet tartanak,egyeseket kiválasztanak, aki feladatokat vállalnak,tanácstalanság és megoldás várása a gyerekektől, lárma, tumultus, formális szavazás.
A gyűlés nem lehet játékszer, nem lehet gyakori, tárgyilagosnak kell lennie. Nyomást nem gyakorolhat a megjelenőkre és a döntéseket nyitva kell hagynia. A gyűlés a kollektív lelkiismeretet alakítják. Egyike az eszközöknek, nem abszolutizálható. Arra figyelmeztet Korczak, hogy a gyerekeknek joguk van arra, hogy a saját elképzeléseik szerint éljenek, csoportban vagy egyedül.
Az eszközök tárában nélkülözhetetlen az újság.
Az újság összeköti az árvaház minden lakóját, gyereket, felnőttet egyaránt. Az újságot rendszeresen felolvasták. Az újság az a fórum, ahol mindennek helye van. Az újság dokumentálja a nevelő munkáját. Korczak reméli, hogy a pedagógusképzésbe bekerül a pedagógiai zsurnalisztika, mint szemináriumi téma.
Ő maga később a varsói rádióban rendszeres műsorokat vezetett gyerekek számára és innen ragadt rá az „Öreg Doktor” becenév.
A korczaki árvaház legfontosabb intézménye a társadalmi bíróság .
A társadalmi bíróságról sok cikket írtak már, igen komoly nemzetközi irodalma van. A társadalmi bíróság tagjai: a bírák , a bírósági tanács, a titkár.
”A bíróság nem maga az igazságosság, de erre kell törekednie; a bíróság nem maga az igazság, de kívánnia kell az igazságot”-írja Korczak.
A bíróság hetente ülésezik. Mindenki, aki „büntetlen” volt a héten bíró lehet, hiszen sorsolással választják őket. 10 ügy tartozik egy bíróhoz. Amennyiben több ügy van, mint a bírói tisztre alkalmas gyerek, akkor az egész közösségből sorsolnak, egyetlen szempont az , hogy saját ügyében ne bíráskodjon senki. Az ítéletek a társadalmi bíróság törvénykönyve alapján születnek. Ez a törvénykönyv 1000 paragrafust tartalmaz , ebből 99 felmentő. Az ítéleteket írásba foglalják és mindenki előtt felolvassák és azok megjelennek a Bírósági Híradóban. A bírósági tanács ítéletet és törvényeket hoz. Ez 2 bíróból és egy nevelőből állt. Amennyiben a bírók közül valakinek ügye van, akkor 5 bírót választanak. A titkár összegyűjti a vallomásokat és felolvassa azokat.
Mi a bíróság feladata? A rend őre, a kötelességek teljesítésének ellenőrzése, egymásról való gondoskodás megteremtése,a tulajdon védelme, az egészség védelme. Megvédeni a gyerekeket az igazságtalanságtól, önkénytől és despotizmustól.
Öt hét alatt a bíróság 261 ügyet tárgyalt .
A tábla fontos szerepet kap , hiszen ide lehet kifüggeszteni az „ügyet”. Az ügy megjelentetése
-8-
annyit jelent, hogy a bejelentő felírja ide a nevét és annak a nevét is, akiről bejelentést tesz.
Lehet , hogy első hallásra ellenszenves az, hogy bárki bárkit feljelenthet, akár saját magát is, de ne feledjük, hogy ez név szerint történt, nem létezett anonim bejelentés. A jegyző dolga, hogy bevezesse egy könyvbe a feljelentést és összegyűjtse a vallomásokat, amelyek szóbeliek is lehettek.
A korczaki nevelés lényege : aktív , önálló , autonóm személyiségek nevelése. A korczaki gyerekotthonokban a bíróság az önigazgatás, az önkormányzatiság szerve. A következő nevelési feladatokat látja el: védi a gyerekek önérzetét, az egyenlő jogokat biztosítja, a nevelők és a neveltek közötti kapcsolat, a gyerekek és a gyerekközösség közti kapcsolatot szabályozza, a jogok és kötelességek egységét biztosítja. A bíróságot azért hívja életre Korczak, mert felmérte azt, hogy ahol sok gyerek van együtt, ott konfliktusok keletkeznek és azokat csak úgy lehet megoldani, ha létrejön a gyerekek igazságos és a gyerekek jogait védő testülete, azaz a bíróság. A bíróság a sarkalatos pontja az önkormányzatiságnak. Az aki bíró lesz, megtanulja azt, hogy milyen nehéz igazságosan ítélkezni és az igazságosság nagyon fontos. Ez a bíróság nem egy gyerekjátékszer , hanem iskolája annak, hogy a gyerekeknek jogai vannak, a gyereket tisztelni kell és egyenrangú partnerként kezelni. A bíróságot egy évi működése után Korczak értékeli. Beszámolóját adatokkal kezdi, egy év alatt 3500 ügyet tárgyaltak, hetente átlagosan 50 ügy volt. A híradó 25-ször jelent meg. A bíróság működésének első hetében kiderült, hogy a nevelők sok dologról nem tudnak és nem ismerik ki magukat a gyerekek világában. Hatalma van, de kompetenciája csekély. A hierarchia uralja ezt a világot, az idősebb lenézi és kihasználja a kisebbet, nem vesz róla tudomást. Maguk a nevelők ennek a rendszernek a védelmezői. Nekik így sokkal kényelmesebb. Ezek az ügyek nem kerültek napvilágra és így harcolni sem lehetett ellenük. Így a bíróságnak nem volt tekintélye és így nem is tudott elérni komoly eredményeket. A kicsik voltak azok, akik minden apróságot bejelentettek és az ügyek nagy része jelentéktelen volt. Ez is a bíróság tekintélyét csökkentette. A bíróság változó bírói testülete rájött arra, hogy nincs bagatell ügy és a panaszos átéli az igazságtalanságot. Egy idő után a bíróság tekintély nélküli lett és ezért Korczak szüneteltette a működését.
”Miközben én a bíróságot olyan kísérletnek tekintettem, amely csalódással is végződhet, elsősorban a kapott tények hatalmas tömegének lehetőleg pontos kiértékelésére törekedtem. …
A bíróság nálunk nem ünnepélyesen vonult be, mint a törvénykezés magasztos aktusa,hanem szerényen és félénken belopakodott. Mégis éreztem, hogy amikor a bíróság működését felfüggesztettem, államcsínyt hajtottam végre;lehet, hogy tévedek,de a gyerekek is így érezték.”
Gyakran kapta azt a szemrehányást, hogy a bíróság pereskedésre neveli a gyerekeket. Nem ezt tapasztalta, sokkal inkább azt, hogy a gyerekeben tudatosultak az együttélés feltételei és törvényei. A gyerekek hamar felismerték, hogy nem perlekedési játék ez, hanem kísérlet az igazság keresésére.
- 9-
Korczak újra élesztette a bíróságot de tett kiegészítéseket. Az egyik legfontosabb ezek közül az,
hogy a gyerekeknek jogában áll a felnőtteket is feljelenteni. Ő maga ötször állt a bíróság előtt. Ezek az esetek nevelték „alkotmányos” pedagógussá.
Az „alkotmányos pedagógus” fejlődésének csúcspontja az árvaház parlamentjének kialakítása és működtetése. A bíróságok két évi működése után Korczak érettnek tartotta a helyzetet arra, hogy megalakuljon a szejm, azaz a parlament. A parlamentben 20 képviselő van, egy választókerületet 5 gyerek alkot. Az lesz képviselő, aki 4 szavazatot kap. Csak az lehet képviselő, aki ellen egyetlen bírósági eljárás sem folyt tisztességtelenség miatt. Ez lopást és csalást jelentett. Őket nem rehabilitálták. A parlament feladata a következő:a bírósági tanács által hozott törvényeket jóvá hagyja vagy elutasítsa. Naptári napokra határozatokat hoz, dönt az emléknapokról, a parlament hagyja jóvá a gyerekek felvételét vagy kizárását, ezekről a kérdésekről a bírósági tanács dönt. A felnőtt dolgozók felvételéről és elbocsátásáról is a parlament dönt.
Korczak arra figyelmeztet, hogy lépésről lépésre kell kialakítani a parlamenti rendszert Tilos játszani az önkormányzatisággal!
Vannak-e eszközök? Vannak. Ezt bizonyítja a korczaki életmű. A korczaki pedagógiai elvek a gettóban , ahova 200 gyerekkel maga Korczak is került rendkívül nehéz körülmények között működtek. Rendkívül nehéz körülmények között is az, aki igazi nevelő talál eszközt. Az eszköz saját magából is jön, felfogásából és a gyerekek iránti feltétel nélküli szeretetből és tiszteletből.
|